A jelentések szerint az épületszerkezeti szilikon ragasztót általában 5-40 ℃ hőmérséklet-tartományban használják. Ha az aljzat felületi hőmérséklete túl magas (50 ℃ felett), az építkezés nem végezhető el. Ekkor a konstrukció miatt az épülettömítő anyag kikeményedési reakciója túl gyors lehet, és a keletkező kis molekulájú anyagoknak nincs idejük kivándorolni a kolloid felületéről, és a kolloid belsejében összegyűlve buborékok keletkeznek, ezáltal elpusztulnak. a ragasztóhézag felületi megjelenése. Ha a hőmérséklet túl alacsony, az épülettömítőanyag kötési sebessége lelassul, és a térhálósodási folyamat jelentősen meghosszabbodik. A folyamat során az anyag kitágulhat vagy összehúzódhat a hőmérséklet-különbségek miatt, és a tömítőanyag extrudálása torzíthatja a megjelenést.
Ha a hőmérséklet 4 ℃ alatt van, az aljzat felülete könnyen lecsapódik, lefagy és fagyos, ami nagy rejtett veszélyeket rejt a ragasztásra. Ha azonban ügyel a harmat, jegesedés, fagy megtisztítására és néhány részlet elsajátítására, az épületszerkezeti ragasztók is használhatók a normál ragasztási konstrukciókhoz.
Az anyagfelületek tisztítása kritikus a tömítéshez és ragasztáshoz. Ragasztás előtt az aljzatot oldószerrel meg kell tisztítani. A tisztító- és kiegyenlítőszer elpárolgása azonban sok vizet visz el, ami miatt az aljzat felületi hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint a száraz gyűrűs kultúra felületi hőmérséklete. Alacsonyabb száradási hőmérsékletű környezetben a környező vizet könnyű egyenként átvinni az aljzatra. Egyes dolgozók nehezen veszik észre az anyag felületét. A normál helyzetnek megfelelően könnyen előidézhető a kötési hibája, valamint a tömítőanyag és az aljzat szétválása. A hasonló helyzetek elkerülésének módja, ha az aljzat oldószeres tisztítása után időben megtisztítjuk egy száraz ruhával. A lecsapódott vizet is szárazra törli a rongy, és jobb, ha időben felkenjük a ragasztót.
Ha az anyag hőtágulása és hidegösszehúzódási elmozdulása a hőmérséklet miatt túl nagy, akkor az nem alkalmas építésre. Ha az épület szerkezeti szilikon tömítőanyaga a kikeményedés után egy irányba mozog, akkor a tömítőanyag feszültségben vagy összenyomódásban maradhat, ami miatt a tömítőanyag egy irányba mozoghat a kikeményedés után.
Feladás időpontja: 2022. május 20